31-32-33. fejezet

Jókedvűen mentem be a házba. Abby-n kívül senkit nem találtam otthon. Anya még munkában lehet, Ben meg gondolom, Mandy-nél. Amint Abby meghallotta az ajtó nyikorgását, odafutott hozzám. Felvettem őt, így sikeresen összenyálazott. Benéztem a konyhába, hátha írt Ben, de semmi. A telefonomat is megnéztem. Csak annyit írt, hogy : „Szia! Mandy-nél vagyok. Majd jövök valamikor.” Szóval egyedül leszek, ki tudja meddig. Az igazat megvallva, nem bánom. Felmentem a szobámba, levetkőztem, forró vizet engedtem a kádba, betettem a fülhallgatót, és belefeküdtem a kellemesen forró vízbe. Szokásosan Bruno Mars-t, és az utóbbi időben rászoktam Ed Sheeran-re is, szóval felváltva hallgattam dalaikat, közben az ének sem maradt el. Miután kiszálltam a kádból, felvettem egy melegítőalsót és egy bő pólót. Magam köré tekertem a takaróm, és kimentem az erkélyre a laptopommal együtt. Felmentem twitterre, MSN-re, de sehol semmi érdekes nem volt, csupán a One Direction rajongók totál rászálltak Liam-re. Szóval már kitudódott, hogy nincsenek együtt. Pár levelem is érkezett, gyorsan válaszoltam rájuk, és egy vígjátékot kezdtem el nézni. 11körül hallottam, hogy megjött valaki, lefutottam a lépcsőn, és Ben-nel találtam szemben magam.


-Szia!


-Szia, Hugi! Hát te?


-Azt hittem, hogy anya jött haza.


-Még nincs itthon?


-Amint látod.


Leültünk a nappaliba, és beszélgetni kezdtünk. Háromnegyed12körül anya is megjött. Mosolyogva jött be a házba, de mikor meglátott minket, lefagyott a mosoly az arcáról.


-Hát ti?


-Téged vártunk. Merre jártál?


-Dolgoztam-mondta zavartan.


-Eddig? Anyu, ne nézz már hülyének! Pasi van a dologban, igaz?


-Mi?! Dehogy!-tagadta.-És nem nézlek titeket hülyének!


-Akkor mi volt ez a jókedv?


-Csak jó napom volt.


-Aha, persze-Ben nem hitt neki. Őszintén szólva én sem, de megvártam csendben, amíg Ben felmegy a szobájába.


-Anya, tudod, hogy átlátunk rajtad. Az igazat mondd!


-Na jó. Igen, van valakim. Vagyis még csak nem rég ismerkedtünk meg, de nem akartam ezt elmondani, amíg nincs semmi. De várjunk csak! Nem őrjöngsz? Nem vagy mérges?


-Mi értelme lenne? Apa viszonylag rég meghalt, neked pedig kijár a boldogság. Akármi is lesz, apát nem fogja tudni pótolni. És mióta ismered?


-Nem tudná, de nem is fogja akarni pótolni apátokat. És pár hete ismerjük egymást. Pontosabban 3 hete.


-Na, az jó. Hogy hívják? Mikor ismerjük meg?


-Tom a neve, és nem tudom. Amint úgy érezzük, hogy tényleg lesz valami komoly, bemutatom nektek. De Ben-nek is el kell fogadnia.


-Majd én beszélek vele.-ezzel felálltam, és felmentem az emeletre. Bekopogtam Ben ajtaján, de válaszra nem várva be is nyitottam.


-Nem zavarok?


-Nem, gyere.


-Figyi! Anya megérdemli, hogy boldog legyen. Apa is ezt akarná. És ha őt az boldoggá teszi, hogy talál egy társat, aki mellette áll mindenben, el kell fogadnunk.


-De miért pont most? Nem tudom, hogy fogadnám a pasit. Hisz még csak most költöztünk ide.


-Nekem is nagyon hiányzik apa, de nem fogja Tom átvenni az ő helyét.


-Jó, majd meglátjuk. Csak anya legyen boldog.


Magára hagytam Ben-t, visszamentem anyához, és közöltem vele, hogy Ben is belenyugszik. Bementem a szobámba, végignéztem a filmet, de nem igazán érdekelt. Belebújtam az ágyamba, és a telefont a kezembe vettem. El kezdtem egy sms-t írni Zayn-nek.
„Szia, Kincsem! Nagyon jól éreztem magam ma. Köszönök mindent! Nagyon szeretlek Életem! (L)(L)(L) Jó éjt! Csóók”


Nem sokkal később jött a válasz:
„Szia, Kincsem! Én is nagyon jól éreztem magam. Köszönöm, hogy vagy nekem! Mindennél jobban szeretlek! Csók! Jó éjt! ;) (L)(L)(L)(K)”


Gondolataimba merülve fürkésztem a plafont, és 1 óra körül aludhattam el.

A telefonom csörgésére keltem. Nem nyitottam ki a szemem, csak kitapogattam a telefonom, és a fülemhez helyeztem.


-Haló?


-Szia Kicsim! Bocsi, nem akartalak fölkelteni-gondolom észrevette a hangomon, hogy még aludtam.


-Szia Édesem! Semmi baj. Amúgy hány óra?


-Fél 12 múlt.


-Már?!-pattantak ki a szemeim.


-Igen-válaszolta nevetve- Amúgy mára valami program?


-Nem terveztem semmit. Nincs kedved átjönni?


-Mit szólsz, ha elviszlek ebédelni? Utána meg nálatok lennénk.


-Benne vagyok! És mikor gondoltad? Mármint hánykor?


-Ha 1 óra múlva ott lennék érted, az jó neked?


-Igen, gyorsan összeszedem magam. És hova megyünk?-kíváncsiskodtam. 


-Ahol tegnap vacsiztunk?


-Jól hangzik!-lelkesedtem. Nagyon megtetszett az a hely.


-Akkor készülődj, 1 óra múlva találkozunk! Szia! Szeretlek!


-Igyekszem. Szia! Én is szeretlek!


Abby az ágyon várakozott, hogy ébredjek már fel. Mivel az ajtó csukva volt, nem tudott kimenni. Kikeltem az ágyból, levittem Abby-t és kiengedtem a kertbe. Felmentem Ben-hez. Bekopogtam az ajtaján, majd halkan benyitottam. Már fent volt, a laptopját bámulta az ágyon.
-Jó reggelt bátyó!-ültem le mellé az ágyra.


-Szia hugi! Látom, te még ma nem találkoztál fésűvel-vigyorgott rajtam. Felkeltem, és a tükör elé sétáltam. A hajam elég viccesen nézett ki. Tiszta kóc voltam. Visszaültem az ágyára, és folytattam a mondandómat a hajammal nem törődve.


-Van mit enned?


-Asszem van. Miért?


-Zayn-nel megyünk ebédelni, és nem tudtam, hogy van-e mit enned-ezzel felálltam az ágyról, és az ajtó felé vettem az irányt. Mikor kinyitottam az ajtót, Ben utánam szólt.


-Várj! Este itthon leszel, ugye?


-Aha, miért?


-Hozom bemutatni Mandy-t. Anyával is beszéltem. Azt mondta, 6-ra itthon lesz.


-Az nem gond, ha Zayn is itt lesz?


-Dehogy baj-mosolygott.


-Oké. Na, de most megyek készülődni-ezzel otthagytam.


A gardróbom elé álltam, de nem tudtam, hogy mit vegyek fel. Kimentem az erkélyre, hogy megnézzem, milyen idő van. Nem volt hideg, de annyira meleg sem volt, mint tegnap. Egy világos(szinte fehér) farmer, halványlila blúz, szürke kardigán és fekete magassarkú mellett döntöttem. A hajamat kifésültem, és egy fekete hajpántot tettem bele. Sminknek csak spirált tettem, és késznek nyilvánítottam magam. Időm még volt egy kevés, megnéztem, hogy van-e itthon innivaló, kaja és ropi. Minden volt itthon, de a gumicukrot hiányoltam. Felszaladtam a szobámba, e fekete válltáskámba beletettem a pénztárcám és a telefonom, és a nappaliban várakoztam Zayn-re. Felnyitottam a tv-t, és a zenecsatornákat böngésztem. Az egyiken a friss híreket mondták, úgy döntöttem, meghallgatom. Először Adele új daláról volt szó. A következőnél megláttam Liam és Danielle közös képét. Felhangosítottam, és figyelmesen hallgattam, mit mond a bemondó.
„Tegnap értesültünk róla, hogy a One Direction tagja, Liam Payne szakított barátnőjével, Danielle Peazar-rel, mert a lány megcsalta őt. Azóta Danielle rengeteg utálkozó és fenyegető üzenetet kapott a One Direction rajongóitól, amiért összetörte Liam szívét. Egy sztárpárral megint kevesebb lett, de reméljük, Liam-et nem viselte meg túlzottan a szakítás, és a rajongók ugyanazt a vidám Liam-et fogják látni a koncerteken, mint eddig.”


Hát szerintem mindenkit megviselne egy szakítás, pláne, ha az általa szeretett személy megcsalja. De azért az egy kicsit erős, hogy fenyegetéseket kap a rajongóktól. A csengő zavarta meg gondolataimban. Felálltam, lekapcsoltam a tv-t, és kinyitottam az ajtót. Amint meglátott Zayn, elmosolyodott.
-Gyönyörű vagy!-lépett oda hozzám, és lágyan megcsókolt.


-Köszönöm!-pirultam- Te is nagyon jól nézel ki.


Kezünket összekulcsolva mentünk abba a helyes kis étterembe, ahol tegnap vacsiztunk. Útközben beszélgettünk, többek közt megemlítettem neki, hogy Liam-ékről volt szó a tv-ben, mielőtt jött, és azt is, hogy Ben ma hozza bemutatni a barátnőjét, és szeretném, ha ott lenne. Nem ellenkezett.
-Amúgy éhes vagy már?


-Még nem-válaszoltam könnyedén, pedig az az igazság, hogy majd’ éhen haltam. Erről tanúskodott a gyomrom is, ami hangos korgásba kezdett. 


-Én nem úgy hallom-nevette el magán gyomrom hallatán. Kicsit elpirultam, de én is nevetni kezdtem.


Az étterem ajtajánál elengedtük egymás kezét, kinyitotta nekem az ajtót. Leültünk az egyik asztalhoz, a pincér már ott is termett, felvette a rendelést, és pár perc múlva hozta is az italokat. Fél óra múlva az ebédünket is kihozta. Lassan ettünk, hisz’ nem siettünk sehova, közben beszélgettünk. Megfizette Zayn az ebédet, és elindultunk haza. Beköszöntünk Ben-nek, és bementünk a szobámba. Gyorsan átöltöztem, vettem fel egy szürke melegítőalsót, és egy bővebb fehér pólót. A hajam lazán összefogtam egy kontyba, és a levetett ruháim visszatettem a gardróbba. Hoztam fel innivalót, és úgy döntöttünk, megnézünk a Two and half men-ből pár részt. Laptopot az ölébe vette, és pedig a mellkasának dőlve néztem. 5 rész után már éreztem, hogy kezdek éhes lenni.
-Megyek, csinálok magamnak brokkoli krémlevest. Te mit kérsz?


-Most semmit, köszi.


-Naa, egyél valamit!


-Oké, akkor nem is jó lesz az.


Lementünk a konyhába, és nekiláttam a kajacsinálásnak. Miközben ettünk, Ben jött le, és közölte, hogy megy Mandy-hez, aztán majd jönnek valamikor. Elmosogattam magunk után, és visszamentünk a szobámba. Ittam egy pohár üdítőt, és mikor letettem a poharat, Zayn karjait megéreztem magam körül. Megfordultam karjai közt, egyik kezem felvezettem a nyakára, a másikat a mellkasára simítottam. Gyengéden magához húzott, és elég szenvedélyesen megcsókoltuk egymást. Csak álltunk a szoba közepén egymást csókolva, és örültünk, hogy miénk az egész ház. Lassan az ágyra fektetett, és teljesen hozzám simult. Pár pillanat múlva hirtelen ötlettől vezérelve fordítottam a helyzetünkön, így én kerültem felülre. Elhúzódtam ajkaitól, miközben ő az oldalamat simogatta föl-le, amit nem bírtam ki nevetés nélkül. Szeme felcsillant, amiért ennyire csikisnek bizonyultam, hirtelen rám ült, kezeim 1 kézzel könnyedén lefogta, a másik kezével csikizni kezdett. Lábaimmal eszeveszetten rugdaltam a levegőben, és próbáltam kezeimet kiszabadítani, de nem ment. Már a könnyeim is kicsordultak a nevetéstől, és alig kaptam levegőt. Mivel nem szerette volna, hogy megfulladjak, abbahagyta, az orromra nyomott egy puszit, kezeim elengedte, és mellém feküdt...

Még mindig alig kaptam levegőt, oldalra fordultam, így hátat mutatva Zayn-nek. Elkezdte cirógatni a felkarom, de én megjátszva a haragot felültem, hajamat kibontottam, és Zayn felé sem néztem. Csak bámultam ki az ablakon. Pillanatokon belül megint elkezdett csikizni. Felpattantam az ágyról, de ő is felkelt, és közeledett felém. Elnevettem magam, és sikítani kezdtem, ahogy egyre közelebb jött. Hirtelen elkezdtem futni. A szobában kergetett, de mikor már nem tudtam merre menni, kirohantam a szobából, le a nappaliba, de ő gyorsabbnak bizonyult. Beszorított az egyik sarokba, ahonnan nem tudtam merre futni, és ő egyre csak közeledett. Mikor már csak fél méter lehetett köztünk, felkészültem a halálra csikizésre. Kezeit oldalamra helyezte, én pedig összeszorítottam a szemeim, de csikizés helyett ajkait enyémekre nyomta, és nyelve utat tört magának. Vadon csókoltuk egymást, egyszer csak elvált ajkaimtól, és felkapott a vállára. Eszeveszett sikítozásba kezdtem, és ütögetni kezdtem a hátát, persze nem erősen. Nevetve vitt fel az emeletre, egyenesen a szobámba. Ott ledöntött az ágyra, és fölém mászott. Kezdtünk belelendülni a dologba, de a földszintről meghallottuk anya hangját.


-Emily, itthogy vagytok?-kiabált.


-Itthon-kiáltottam vissza neki nem túl kedvesen. Hihetetlen, hogy pont ilyenkor tud időzíteni.


Zayn mellém feküdt, egy gyors csókot nyomtam a szájára, fölpattantam az ágyról, és a felsőmet visszavettem magamra. Emberibb külsőt „öltöttünk” mindketten, hajamat kifésültem, és lementünk anyuhoz. Egy puszit nyomtam az arcára, és a konyhában letelepedtünk a bárszékekre. 


-Milyen napotok volt?


-Nagyon jó-mosolyogtunk egymásra Zayn-nel. Anya nem tudta, mire gondoljon, és kíváncsi is volt, de jobbnak látta nem rákérdezni.-Zayn elvitt ebédelni, aztán meg elvoltunk.


-Akkor jó. Milyen figyelmes vagy Zayn-dícsérte őt. 
Zayn rám nézett, és önelégültem mosolyogni kezdett. Felmentem átvetni a nadrágom, elvégre mégse így kéne fogadnom Ben új barátnőjét, ahogy most kinézek. Hajamat kifésültem, melegítőalsóm helyett egy farmert vettem föl, és visszamentem anyáékhoz, akik már kipakolták a nappaliban levő asztalra az üdítőket. 


/*Fél órával később*/ 


Ben autója megállt a ház előtt, mi pedig a beszélgetésünket abbahagyva az ajtóhoz sétáltunk. Ben lépett be először az ajtón, Mandy szorosan követte őt, és egy pillanatra sem engedték el egymás kezét. Azon gondolkoztam, hogy vajon én is ilyen képet vághattam-e, mikor Zayn elvitt bemutatni..


-Anya, Em, Zayn, ő itt Mandy, a barátnőm.-mondta büszkén Ben.


-Jó napot, sziasztok!-köszönt illedelmesen.


-Katie vagyok, nyugodtan tegezz-ment közelebb hozzá anya.


-Rendben.


-Én Emily vagyok, de inkább, ha lehet, Em-nek szólíts.-öleltem meg.


-Zayn vagyok, Em pasija-ment oda hozzá Zayn is, hogy üdvözölje.


Bevonultunk a nappaliba, és megkezdődött a kérdezgetés Mandy-től. Kedvesen válaszolt minden egyes kérdésre, pedig már iszonyatosan unhatta.
Ben megmentette Mandy-t, mert hirtelen közbeszólt, mielőtt még anya jó pár kérdést feltett volna..


-Anya, ugye itt aludhat Mandy?-fogta meg a lány kezét.


-Felőlem semmi akadálya.


-De nincs semmi ruhám-nézett Mandy Ben-re.


-Majd én adok neked mindent, ami csak kell-mosolyogtam.


-Köszi, Em. Akkor felhívom anyáékat, hogy ne várjanak-ezzel felállt, és kiment a konyhába telefonálni.


-Nagyon helyes lány-súgta anya Ben-nek, aki elégedetten kihúzta magát.


-Tudom.


-Na és végre egy olyan, akivel jól ki tudok jönni-szóltam közbe én is.


Az este többi részében is beszélgettünk, faggattuk Mandy-t, de 10 óra tájban úgy döntöttünk Zayn-nel, hogy visszavonulunk. Feljött velünk a friss pár is, adtam cuccokat Mandy-nek, és magunkra hagytak bennünket a szobában. Elmentem zuhanyozni, addig Zayn laptopon babrált, aztán váltottuk egymást. Felnéztem twitterre, de nem volt semmi érdekes, msn-re is felmentem. Nem volt fent senki a csajok közül. Gyorsan írtam Molly-nak sms-t: 
„Sziaa! Bocsi, hogy ilyenkor zavarok, ha rá érsz, jöhetnél msn-re. Az utóbbi napokban nem is beszélünk. Itt van nálam Zayn is. Na de mind egy, ha ráérsz, gyere majd. Puszi (L)”


Pár percen belül láttam, hogy Molly bejelentkezett. Rögtön videohívást indított. Amikor kihozta a képet, nagyon meglepődtem. Harry is ott volt Molly mellett, és egyszerre vigyorogtak rám.
-Sziasztoook!-vigyorogtam én is vissza rájuk. Már javában beszélgettünk, mikor Zayn kisétált a fürdőből. Elég soká tartott neki, de mikorra észrevette, hogy megy a webcam, már egy szál bokszerben flangált a hátam mögött. Megfordultam a laptoppal együtt, és az ágy támlájának dőltem. Zayn is odaült mellém, nem zavartatta magát. Jól elhülyéskedtük az időt, mert már éjfél is elmúlt, mikor elköszöntünk Mollyéktól, és lekapcsoltam a laptopot. 


-Mondhatok valamit?-fordultam Zayn-hez.


-Persze, mondd csak.


-Anyának úgy néz ki, hogy pasija lesz. Állítólag pár hete ismerik egymást, de kedveli őt. Csak annyit árult el róla, hogy Tom a neve. Most még könnyen veszem, de vajon hogy fogok viselkedni, ha egyszer csak bejelenti anya, hogy együttvannak?!


-Ne aggódj emiatt! Szerintem azt szeretnéd, hogy boldog legyen, vagy így vagy úgy. És legalább újra lehetne apukád.


-De én nem akarok új apát!-emeltem kicsit fel a hangom, és megjelent a könny a szememben.


-Nyugodj meg! Ne haragudj! Nem kellett volna mondanom. Hiszen senki nem veheti át a helyét.-húzott magához, és láttam rajta, hogy tényleg sajnálja, amit mondott.


-Bocsánat! Nem akartam fölvinni a hangom, csak még mindig gyenge pont-csókoltam meg őt.


Még szorosabban bújtam a karjaiba, és szép lassan elaludtunk..