Milyen érdekes, hogy amikor rossz kedvem van, akkor kell vidám,hangulatos részeket írnom, és fordítva. Na mind1, nekem tetszik, remélem, nektek is fog.
Kérek komikat továbbra is, remélem, kapok is párat, mert csak akkor hozom a kövit.
Jó olvasást! xx <3
-Szia Kicsim! Mizujs?-szólt bele Zayn a telefonba.
-Szia Kincsem! Arra gondoltam, átjöhetnél ma, de persze csak ha ráérsz. Ja, és itt is aludhatnál.
-Alig várom! Mikorra menjek?-kérdezte lelkesen.
-Hányra tudsz jönni?
-Ha szeretnéd, 10 percen belül ott vagyok.
-Ez nem kérdés. Gyere!
-Oké, elpakolok, és már megyek is. Szia! Szeretlek!
-Szia! Imádlak!
Hoppá... jut eszembe, nekem még rendet kéne tennem a szobámban. Gyorsan elpakoltam a ruháimat, amik szanaszét hevertek az egész szobában, kivittem az üres chips-es zacskót, az üres üdítős flakonokat és minden egyéb dolgot, ami feleslegesen volt a szobámban.(Igen, amint látjátok, eléggé kupis vagyok.) Lefutottam a konyhába, egy tálcára tettem két poharat, kólát és narancslevet, felvittem őket, majd vettem fel egy kényelmes piros-fehér csíkos bő pólót és egy szürke melegítőalsót. Éppen hogy felöltöztem, megszólalt a csengő. Rohantam lefelé, aminek köszönhetően a földön-vagyis inkább a lépcsőn- kötöttem ki, és beütöttem a csuklóm az egyik lépcsőfokba, de nem érdekelt a fájdalom, felpattantam, és rohantam tovább az ajtóhoz. Kinyitottam, és köszönés nélkül Zayn nyakába ugrottam, és egy forró csókot leheltünk egymás ajkaira. Az egyik kezével a hátamat, a másikkal a combomnál fogva tartott. Mikor levegőhiány miatt abba kellett hagynunk a csókunk, köszöntünk egymásnak szavakkal is.
-Amúgy előbb mi volt az a puffanás?
-Mikor?-értetlenkedtem.
-Mielőtt kinyitottad az ajtót.
-Basszus! Kihallatszott?!-erre Zayn csak bólogatott.-Csak annyira siettem ajtót nyitni, hogy elestem a lépcsőn lefele jövet-vágtam egy grimaszt, majd nevettem egyet magamon.
-Te bolond vagy-nevetett Zayn is rajtam.
-Nem, csak szerelmes.-javítottam ki.-De amúgy miért vagyok bolond?
-Annyira hiányoztam, hogy rohanni kellett?
-Igen!-bólogattam, és angyalian néztem rá.
-Te is hiányoztál, Kicsim!-csókolt meg szenvedélyesen. Csókunkat a telefonom csörgése zavart meg, amit a konyhában hagytam. Egy grimasszal a képemen hagytam ott Zayn-t, és felvettem a telefont.
-Szia anya!
-Szia! Csak azért hívlak, hogy szóljak, későn megyek haza, Tom-mal lesz programom. Ja, és egyedül leszel, mert Ben rögtön ment Mandy-hez a suliból, és ott is alszik.
-Oké. Nem leszek egyedül, áthívtam Zayn-t, itt is alszik.
-Rendben. Most leteszem. Szia!
-Érezzétek jól magatokat! Üdvözlöm Tom-ot. Szia!
-Jó hírem van-mentem vissza Zayn-hez, aki már birtokba vette a kanapét-miénk az egész ház késő estig.-huppantam le mellé.
-Hogyhogy?
-Ben Mandy-nél alszik, anya Tom-mal lesz,csak későn jön haza.
-Mit szólsz, ha mi sem maradnánk itthon?
-Hova akarsz menni?
-Hölgyem, eljönne velem egy romantikus vacsorára?
-Örömmel, uram!-nevettem el a végét.
Kb. 5 óra lehetett, amikor elkezdtem készülődni. Zuhanyzás közben jutott eszembe, hogy elfelejtettem új fehérneműt bevinni magammal. Kiszálltam a zuhanyfülkéből, megtörölköztem, szorosan magam köré csavartam a törölközőt, és kisétáltam a szobámba, Zayn az ágyamon laptopozott. Kivettem a fiókból egy fekete melltartót, hozzá illő alsóneművel, és bevonultam megint a fürdőbe.
-Segítesz?-kiabáltam ki Zayn-nek.
-Miben?-jött be a fürdőbe.
-Kikészítenél nekem egy ruhát?-néztem rá kiskutyaszemekkel.-Köszi!-szóltam utána, mikor becsukta az ajtót.
Látszott rajta, hogy másra számított, de azért segít. A hajamat lazán begöndörítettem, tettem egy kis spirált, és kész voltam. Kimentem, és az ágyamon megláttam Zayn összeállítását a számomra. Egy fekete miniruha, hozzá fekete magas sarkú, ezüst kiegészítők.
(Em ruhája)
A ruháról egyenesen Zayn-re néztem, aki mellette ült.
-Na, hogy tetszik?
-Wow! Te aztán értesz ehhez. Nagyon tetszik! El is felejtettem, hogy megvan ez a ruha.
-Örülök, hogy tetszik. Na de öltözz, mert már foglaltam asztalt fél7-re, és már elmúlt 6 óra.
Gyorsan felöltöztem, egy fekete kistáskába beletettem a szükséges dolgokat, beszálltunk a taxiba, és elindultunk. Pont fél7-re értünk oda az étterembe, ami nem a megszokott éttermünk volt. Egy elég fiatal pincér srác odavezetett az asztalunkhoz, odaadta az étlapokat, rendeltünk italt, és ott is hagyott bennünket. Láttam, hogy Zayn-nek valami nem tetszik..
-Mi a baj?-fogtam meg a kezét.
-Ááá.. semmi, csak...-nem tudta befejezni, mert a pincér visszajött az italokkal, letette elénk.
-Mi lenne, ha felvennéd a rendelést, és nem a barátnőm melleit néznéd?!-szólalt meg Zayn a srác felé fordulva.
-Elnézést. Sikerült választani?
Megrendeltük a vacsit, és miután elment a pincér, megszólaltam.
-Ez meg mi volt? Mi ütött beléd?
-Bocsánat, csak nem tetszett, hogy a melleiden legeltette a szemeit.
-Édesem, nincs miért féltékenynek lenned. Téged rengeteg lány megnéz elég rendesen, és én is tudom türtőztetni magam. Szóval légy szíves ne csináld!
-Rendben. Sajnálom-nézett rám bűnbánó szemekkel, amiknek nem tudtam ellenállni, meg kellett csókolnom Zayn-t.
Vacsi után kitalálta, hogy sétáljunk egyet, amibe rögtön beleegyeztem. Kézen fogva sétáltunk London utcáin. Egy idő után kezdtem fázni, mert csak egy blézert vittem magammal, ami kevésnek bizonyult, így elindultunk hazafelé.
A házhoz közeledve láttuk, hogy bent már világos van, gondolom, hazaért anya. Már olyan késő lenne?! Előkotortam a telefonom, láttam, hogy 4 nem fogadott hívásom van, és mind anyától.
-Téged is hívott anya?-néztem Zayn-re. Elővette ő is a telefonját, neki 3 nem fogadottja volt anyától.
-Na, azt hiszem, kapni fogunk...-mondtam halkan, majd beléptünk a házba...
4 megjegyzés:
Nagyon kiváncsi vagyok ....csak igy tovább .ez nagyon jóóó lett
Mikor teszed fel a kövit?
szia! köszönöm. még nem tudom, hogy mikor lesz kövi, lehet, hogy csak hétvégén, de mindent megteszek, hogy minél hamarabb hozzam. :))
SZerintem nagyon jó lesz majd :)
Megjegyzés küldése